Kilencedik fejezet

Tenel Ka vaksötétben ébredt, valami tompa vibrációra. Szíve hevesen vert, bőrét izzadság borította. A hátán borzongás futott végig, tudatát nyomasztó érzés árasztotta el. Érezte, hogy valami nincs rendben. Megpróbált felülni, de a fejét beütötte valamibe. Mielőtt ijedten felkiálthatott volna, rájött, hogy az Esélytelen fedélzetén van. Ez egy kissé megnyugtatta, de valóban csak kissé.

A Borgo Prime-on szerzett információk alapján úgy döntöttek, hogy mindenekelőtt a Dathomirra utaznak, az éjnővérek hazájába. Meg kellett tudniuk, hogy ki volt a titokzatos éjnővér, aki kapcsolatban lehet Jacen, Jaina és Lowbacca elrablásával, és nem utolsósorban hogy hová vihették a gyerekeket.

Luke ragaszkodott hozzá, hogy Tenel Ka aludjon valamennyit az utazás folyamán. Ez volt az első alkalom, amikor pihenhetett a gyerekek elrablása óta, és Tenel Ka hálásan elfogadta a lehetőséget.

Így aztán a lány elfoglalta a Esélytelen egyik szűk hálófülkéjét, de a nyugalmát ismét megzavarták korábbi lázálmai. Amint felébredt, bekapcsolta a világítást, majd hasra fordult. De a lába nekiütközött a falnak, és Tenel Ka leesett a keskeny ágyról. A lány kinyújtózott, hátrasimította hosszú, szőke haját. Eközben kellemes érzés töltötte el: ismét a kényelmes, gyíkbőrből készült ruhát viselte. Örült, hogy megint harcosnak öltözhetett.

Lázálmainak bántó utóhatása még akkor sem hagyta nyugodni, amikor visszatért a pilótafülkébe. A lány leült a másodpilóta székébe, és kibámult az ablakon. Az odakinn kavargó színek arra utaltak, hogy az Esélytelen még mindig a hipertérben halad.

Luke felpillantott a műszerfalról.

– Tudtál valamennyit aludni?

– Igen – bólintott a lány, majd becsatolta magán a biztonsági hevedereket. Azután hozzálátott, hogy befonja a haját; majd néhány tollal, valamint bőrszíjjal díszítse, amelyeket az övéből húzott elő.

– De nem aludtál jól, ugye?

A lány elcsodálkozott, hogy Luke észrevette ezt.

– Valóban nem.

Luke nem kérdezősködött, csupán várta, hogy Tenel Ka elmondja, mi nyugtalanítja.

– Van egy álmom… – kezdte a lány. – De nem fontos.

Luke élénk, kék szeme Tenel Ka arcát figyelte.

Végül csendesen megjegyezte.

– Félelmet érzek benned.

Tenel Ka vállat vont.

– Már máskor is láttam ezt az álmot.

Luke behunyta a szemét, és megpróbált behatolni a lány tudatába.

– … Az éjnővérek? – kérdezte.

– Igen, pedig elég gyerekes dolog – ismerte be a lány, miközben érezte, hogy az arcába szökik a vér.

– A legkülönösebb az, hogy már én is álmodtam róluk – mondta Luke.

– Én mindig azt hittem, hogy ők csak a mesékben léteznek, amelyekkel a dathomiri asszonyok ijesztgetik az engedetlen gyerekeiket. De ha léteztek is, már valamennyiüket elpusztították. Hogyan maradhattak fenn?

– A dathomiri emberek közül sokan fogékonyak az erővel szemben, és nem lehet nehéz átállítani őket a sötét oldalra – magyarázta Luke. Hátradőlt a pilótaülésén, és a hiperteret bámulta, mint aki megpróbálja összeszedni a gondolatait. – Évekkel ezelőtt, amikor te még meg sem születtél, jártam a Dathomiron, hogy megkeressem Jacen és Jaina szüleit. Akkor találkoztam az édesapáddal és az édesanyáddal. Az ő segítségükkel létrehoztunk egy hadsereget, hogy elpusztítsuk az éjnővéreket.

Tenel Ka nagy érdeklődéssel hallgatta a jedimester szavait. Ezekről a dolgokról igen keveset beszéltek a szülei.

– Az anyám sokra tart téged – mondta Tenel Ka.

Luke sejtelmes mosollyal nézett a lányra.

– Azt is elmesélte, hogyan találkoztunk? Hogy foglyul akart ejteni?

– Tréfálsz…? Hogyan tehetett volna ilyet?

– Pedig így történt.

– Skywalker mester! – mondta döbbenten Tenel Ka, gondolatban felidézve szülőbolygója primitív házassági szokásait. A Dathomir-on az asszonyok kiválasztották a nekik megfelelő férfit, azután foglyul ejtették, majd összeházasodtak vele. És az anyja, Teneniel Dpo Luke Skywalkerrel tette ezt?

Tenel Ka ismét elpirult a gondolatra, hogy az anyja a galaxis legnagyobb jedimesterét választotta házastársául, a gyermekei apjául. Az ötlet annyira komikusnak tűnt, hogy Tenel Ka nevetni kezdett, amit pedig igen ritkán szokott tenni.

– Az anyám mindig arra tanított, hogy viselkedjem tisztelettudóan a jedi lovagokkal. Márpedig te vagy a legnagyobb jedi a galaxisban… Nem akarlak megsérteni, de őszintén örülök neki, hogy anyám mesterkedése nem járt eredménnyel.

Luke mosolyogva a lány vállára tette a kezét:

– Én sem bánom. A szüleid remekül összeillenek.

– Szeretem az apámat és az anyámat – mondta Tenel Ka.

– Mégis eltitkolod a barátaid előtt, hogy kik a szüleid. Miért?

Tenel Ka kényelmetlenül fészkelődött a biztonsági hevederek szorításában. Már számtalanszor átrágta magát ezen a problémán, és mindig ugyanarra az elhatározásra jutott.

– Nehéz ezt megmagyarázni – kezdte. – Én nem szégyellem a szüleimet, még akkor sem, ha ezt gondolod. Büszke vagyok arra, hogy az anyám a Dathomir erős harcosa, és jelenleg az egész Hapes csillaghalmaz uralkodója. De ugyanígy büszke vagyok az apámra is, arra, amivé vált, függetlenül attól, hogy kinek a révén érte ezt el.

Luke komoran bólintott.

– A nagyanyád révén?

– Igen – felelte Tenel Ka. – A családomnak, erre a részére nem vagyok büszke. A nagyanyám csak a hatalomra vágyik, és ennek érdekében mesterkedik állandóan. Szerintem azt sem tudja, mi a szeretet. Pedig az apám bölcs és szeretetreméltó. Ő egyáltalán nem olyan, mint a nagyanyám.

– Nem, valóban nem – mondta Luke. – Valamikor régen az apád egy rendkívül bátor cselekedetet hajtott végre. Amikor rádöbbent, hogy a nagyanyád csak a hatalomra vágyik, és bárkit megöletne, aki az útjába kerül, visszautasította a tanítását. A nagyanyád büszke és erős asszony, de a tanításai halálos veszélyt rejtenek.

Tenel Ka bólintott.

– Ezért nem vagyok büszke arra, hogy a Hapan királyi család tagja lehetek. És ezért nem szeretném, ha a barátaim megtudnák, hogy én vagyok a Hapan Királyság trónörököse.

Luke elgondolkodó arccal nézett maga elé.

– Jacen és Jaina bizonyára megértené mindezt. Az ő anyjuk a leghatalmasabb asszony a galaxisban.

Tenel Ka megrázta a fejét.

– Mielőtt elmondanám nekik, be kell bizonyítanom magamnak, hogy nem vagyok olyan, mint az elődeim. Csak arra akarok büszke lenni, amit a magam erejéből értem el, nem a politikai hatalom öröklése révén. És a szüleim büszkék arra, hogy jedi lovag akarok lenni.

– Megértelek – mondta Luke, majd a lányra mosolygott. – Nehéz utat választottál. Remek kezdet egy jedi számára.